Íróiskola 1. - Névszók

Az iskolában sok olyan dolgot tanítanak, amit az ember nem feltétlenül hasznosít későbbi élete folyamán. Kevesen akadnak, akiknek másodfokú egyenleteket kell megoldaniuk napi szinten, vagy akiknek napra pontosan kell tudniuk a történelmi dátumokat ahhoz, hogy boldoguljanak az életben. Nincs ez másként a nyelvi eszközök használatával sem, de aki írásra adja a fejét, annak nem árt, ha ismeri és alkalmazni is tudja az alapokat.

A tanulási folyamat első lépése, hogy megismerkedjünk későbbi írásaink legfontosabb elemeivel, a szavakkal. Ahogy az idegen nyelvekben, úgy a magyar nyelvben is ismerni kell a szavak jelentését és a nyelvtant, hogy tudjunk kommunikálni. Ha nem ismerjük, hogy melyik szónak milyen a szófaja, akkor lehet, hogy rossz helyre tesszük a mondatban, és máris egy értelmetlen dolgot kapunk.

Példa1: A fogadós tehenet fej az istállóban.

Példa2: A levágott fej pattogva gurult el a terem sötét sarka felé.

Ha nem ismerjük a szófajok minden csoportját, akkor nem fogjuk tudni értelmezni az első mondatot, ahol a fej szó egy ige. Vagy a második mondattal lesznek gondjaink, ahol a fej szó főnév.

A névszók olyan szavak, amelyek élőlényeket, tárgyakat és gondolati fogalmakat fejeznek ki.

Főnév

A valóságban is létező, vagy ilyennek képzelt élőlények, élettelen tárgyak vagy gondolati dolgok nevét jelöli. Pl.: béke, lepke, tulipán, villa, fiú, öröm, pad, jóság, gyűrű

A főnevek lehetnek köznevek: egyedi név (pl.: kutya, király, fiú); gyűjtőnév (pl.: lakosság, nyáj, hegység); anyagnév (pl.: arany, vas, hús),

vagy tulajdonnevek: személynév; földrajzi név; intézménynév; címek; márkanevek.

A főnév jelei

A többes szám jele: -k (folyók, népek)

A birtok többesének jele: -i (könyvei, fegyverei)

Birtokos személyjel egy birtokos esetében: -m, -d, -a, -e, -ja, -je

Birtokos személyjel több birtokos esetében: -nk, -unk, -ünk, -tok, -tek, -tök, -uk, -ük, juk, -jük

A főnév ragjai

A tárgy ragja: -t (erőt, házat)

Helyhatározó rag: -ba, -be, -ban, -ben, -tól, -től, ból, -ből

Időhatározó rag: -kor (de helyhatározó rag is fejezhet ki időviszonyt: órában)

Mód-, vagy állapothatározó rag: -an, -en, -ul, -ül, -lag, -leg (cudarul)

Okhatározó rag: -ért, -tól, -től, -ban, -ben (szorgalmáért)

Célhatározó rag: -ért (győzelemért)

Eszközhatározó rag: -val, -vel (tollal)

Társhatározó rag: -val, -vel, -stul, -stül (szüleivel)

Eredethatározó rag: -ből, -ből, -tól, -től, -ról, -ről (búzából)

Eredményhatározó rag: -vá, -vé, -ra, -re (lisztté)

Részeshatározó rag: -nak, -nek (kardnak)

A birtokos jelző ragja: -nak, -nek (gyakran ragtalan: a könyv lapja)

Melléknév

Személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságait megnevező szó. Általában jelzőként szerepel a mondatban. Pl.: szögletes, kopott, vidám, bátor, ritka, rövid, mély, jó, beteges, kemény

A melléknévi fokozás jele: -bb (kisebb, nagyobb)

A melléknév ragjai többek között lehetnek: -n, -an, -en, -lag, -leg, -val, -vel (olvashatóan)

Számnév

Személyek, dolgok, tárgyak mennyiségét, vagy sorban elfoglalt helyét nevezi meg. A határozott számnevek pontosan megnevezik a számot vagy a sorrendi helyet, a határozatlan számnév ezzel szemben csak hozzávetőleg nevezi meg a mennyiséget Pl.: egy, második, nyolcad, sok, rengeteg, elég, több, kevés

Névmás

Névszókat és határozószókat helyettesítő szófaj. A névmásoknak önmagukban nincs határozott jelentéstartalmuk, a beszédben válnak tartalmas szavakká. Pl.: én, ez, akkor, ennyi, ahogyan, mekkora, meddig, efféle, ahhoz

A névmások fajtái

Személyes névmás: én, te, ő, mi, ti, ők

Birtokos névmás: enyém, tied, övé, mienk, tietek, övék

Visszaható névmás: magam, magad, maga, magunk, magatok, magunk

Kölcsönös névmás: egymás

Mutató névmás: ez, az, ilyen, annyi

Kérdő névmás: Ki?, Melyik?, Mennyi?

Vonatkozó névmás: aki, amelyik, amennyien

Határozatlan és általános névmások: valaki, akárki, mindenki, senki, bármi

© 2017 www.wayersfantasy.hu